Abádszalók

Város.
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye.
Tisza-tó régió.
Tiszafüredi kistérség.
Lakosok száma: 4471.
Lakások száma: 2082.
Terület: 13223 hektár.
Telefon körzetszám: 59.
Irányítószám: 5241.

Abádszalók igazi turistaparadicsom, a Tisza-tó idegenforgalmi központja. A tó, a természet közelsége adja meg az idelátogatóknak a pihenés örömét, a gazdag halállomány a horgász zsákmányát, a vadászterületek pedig nagyszerű lehetőséget kínálnak a vadászatot kedvelőknek.

Az "Abádszalóki Nyár az Arany Ászokkal" rendezvénysorozat kulturális, képzőművészeti és sportprogramjaival évek óta a lakosság és vendégeink szabadidejének tartalmas eltöltését, kikapcsolódását szolgálja. A fürdőzés, a kerékpártúrák, a programok mellett a tó szigetekkel tarkított területén csónakkirándulások, hajókirándulások, vezetett vízitúrák során szerezhetnek új élményeket a vízi kalandra vágyók. A kiépített strandon minden megtalálható: óriáscsúszda, vízisportszer kölcsönzők, kijelölt jet-ski pályák, hiszen a motoros vízijárművek használata is megengedett.
A tó közelében hárommedencés melegített vizű strandfürdő hátsugármasszázs, testmasszázs szolgáltatásokkal áll az idelátogatók rendelkezésére. Éttermek, büfék, kempingek, panziók, üdülőházak, csónakkikötők biztosítják vendégeink ellátását.

A település történelme

Abádszalók nagyközség Szolnok és Tiszafüred között, a Tisza bal partján, a Nagykunság nyugati határán fekszik. 5079 lakosa van. A falu Tiszaabád és Tiszaszalók nevű községek egyesülésével jött létre. 1849-től a két településrész több alkalommal egyesült és vált szét, majd a végleges egyesülésre 1896-ban került sor. Először Anonymus említi Abádot, Thonuzaba besenyővezér birtokaként, és mint fontos tiszai révhelyet. Szalók falu neve a török eredetű, honfoglalás kori Szalók (Zaluch) személy- és nemzetiségnévből alakult ki. A község neve 1271-től sűrűn fordul elő az oklevelekben 1697-ig folyamatosan lakott hely volt, majd elpusztulhatott, mert 1703-ban nem említik faluként. 1717-től tudunk arról, hogy megindult a községi élet. Abádszalók életét mindig meghatározta mezőgazdasági jellege, földrajzi és gazdasági tényezői nem kedveztek az ipari élet kialakulásának. 1740-ben Orczy László 44 német iparoscsaládot telepített Szalókra. Leszármazottaik elmagyarosodva ma is itt élnek, és sokan közülük folytatják apáik egykori mesterségét. A gyékényszövésnek és a kosárfonásnak voltak hagyományai, melyhez a Tisza gyékénnyel és náddal borított árterülete biztosított alapanyagot. A halasi csipkeház segítségével sok parasztasszony tanulta meg a csipkeverés mesterségét, melyet sokan ma is művelnek.

A Tisza-tó létrehozása, a kiskörei vízlépcső megépítése jelentősen megváltoztatta településünk életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 km2 nagyságú árterületéből a 14 km2-es egybefüggő szabadvíz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja. Mára a vízisportokat, horgászatot, vadászatot kedvelő turisták paradicsomává vált.

Az "Abádszalóki Nyár az Arany Ászokkal" rendezvénysorozat, kulturális, képzőművészeti, és sportprogramjaival évek óta a lakosság és vendégeink szabadidejének tartalmas eltöltését, kikapcsolódását szolgálja. Több mint 40 vállalkozás, éttermek, büfék, vendégfogadók üdülőházak, camping és csónakkikötő biztosítja vendégeink ellátását.

Nevezetes épületeink még a római katolikus templom és a református templom. A Tisza-tó déli területe, az Abádszalóki-öböl, 14 km2-es összefüggő vízfelület. A vízisportok kedvelőinek paradicsoma, hiszen motoros sportok számára is engedélyezett. Vitorlások, szörfözők és jet-skizők hasíthatják a víztükröt. A Tavi csónakázástól eltérő élményeket nyújt a kerékpárral, lóháton vagy gyalogosan a gáton történő kirándulás. Az enyhe lejtésű homokos vízpartot napozók, és fürdőzők hada lepi el, kipihenve a környéken vagy távolabb tett kirándulások fáradalmait.